Többek között a kipufogógázok miatt a levegő nitrogén-dioxid tartalma az ideálisnál (0,000002 %) magasabb lesz. Ezek a vegyületek a napfény hatására, fotokémiai szmogot vagy ózont hoznak létre, ami asztmát okozhat. Nem csak a gépjárművek által kibocsájtott gázok, hanem a szálló por kibocsájtása is nagyon nagy probléma. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint évente 700 ezerrel kevesebb ember halna meg az országokban, ha kivonnák ezeket a levegőszennyezőket a forgalomból.
A légszennyezés káros hatásai:
A légszennyezésnek nem csak globális, hanem lokális következményei vannak. A kibocsájtott káros anyagok a szél révén átlépik az országhatárokat. Ennek következtében nemzetközi összefogásra lenne szükség, hogy meg tudjuk javítani a levegőminőséget.
A levegőszennyezés globális káros hatásai magába foglalják például az üvegházhatást és az ózonlyukat is. A legismertebb lokális hatások a szmog és a savas eső. A levegőszennyezés egyaránt fenyegeti egészségünket, de ugyanakkor gazdasági károkat is okozhat.
Szmog:
A "szmog" szó az angol füst és köd szavakból származik (smoke + fog). Kétfajta szmog létezik:
· Londoni típusú (redukáló) szmog, elsősorban fosszilis tüzelőanyagok (szén) nagymértékű felhasználásakor alakul ki. Az ilyen szennyezés köddel párosulva levegőben lebegő kénsavcseppeket (H2SO4) eredményezhet. Ez a fajta szmog általában szélcsendes időben, magas relatív páratartalomban, -3 – 5 °C közötti hőmérsékletben fordul elő. Súlyos egészségügyi következményei a szmognak: asztma és halálos kimenetelű tüdőödéma
· Los Angeles-típusú (oxidáló v. fotokémiai) szmog, napfényes napokon intenzív közlekedés mellett fordul elő. A kipufogógázból a nitrogén-oxidok és a szénhidrogének reakcióba lépnek a napfény jelenlétében, és ártalmas gáz és aeroszol keveréket hoznak létre. Ezen anyagok hatására létrejön a füstköd. A fotokémiai szmog troposzférikus ózont is tartalmaz. A fotokémiai szmog erősen irritálja a nyálkahártyát, az ózon pedig károsan hat mind a növényekre, mind az állatokra és az emberre. A fotokémiai füstköd 25-35 °C hőmérséklet, alacsony páratartalom és 2 m/s alatti szélsebesség esetén jöhet létre. Ilyen típusú szmogot először 1985-ben észleltek Magyarországon.
A szmog kialakulását úgy hárítják, hogy különböző biztonsági óvintézkedéseket tesznek pl.: kötelező szűrőberendezés(katalizátor), vagy páros napokon páros számra végződő rendszámú autók közlekedhetnek.
(Írta: Nagy Dorottya)
